Vélemény: Nem lett a kedvencem, de magamat is megleptem, mikor egy idő után megmosolyogtam az apró hülyeségeket.
Történni nem igazán történik semmi (ahogy az előző kötetben sem), de legalább van egy-két poén elrejtve, amik néha elfeledtetik zseniális főszereplők elvakultságát és sötétségét.
Nehéz erről most írni, mivel azóta olvastam a harmadik kötetet is, és eléggé egybefolynak a dolgok, de az biztos, hogy már ebbem a könyvben is meg akartam folytani Renit, mert ilyen értetlen lányt nehéz elfogadni az iskola nagy tehetségeként. (Bár azért látszik, hogy Reni csak bemagolja az anyagot, de nem feltétlenül érti meg.)
Kellemesebb volt Arnoldról és Kingáról olvasni (ők a kedvenc szereplőim; ők azok, akiknek mintha karakterül is lenne és nem csak papírből lennének kivágva.) Arnold annyira belehabarodott drága Reninkbe, hogy már csak akkor lenne ez feltűnőbb, ha kifejezetten "I love Rentai Renáta" pólókban járna.
Kinga pedig egy kissé hisztérikus, gúnyos, de alapvetően jószándékú lány, nem tudom, Reni hogy nem veszi észre, hogy sokkal megbízhatóbb barát ő, mint Virág (aki még a hősnőnél is sötétebb).
Van egy rakat töltelék szereplő, akikről semmit sem tudunk, csak azt a cimkét, amit rájuk ragasztottak (kockák, francia srác, csöndes srác), és ezen túl nem is nagyon csinálnak semmit.
Ricsit, Davet és Zsoltit egészen kedvelem, annak ellenére, hogy érdeklődésük eléggé korlátozott, mégis ők az egész regény humorforrásai.
És akkor ott van Cortez. Hogy mi a jó benne, arra a mai napig nem jöttem rá, pedig én is lányból vagyok, mégse dobban meg a szívem, ahányszor egy menő sráccal találkozom.
Még valami, ami kiveri a biztosítékot: Hogy a fenébe létezhetne egy olyan iskola, ahol ennyi az ilyen meg olyan hét. Komolyan, nálunk volt farsang, karácsony, nemzeti ünnepek, de mind max. 2 órát vettek el a délutánból, aztán csókolom. A valentin napot még csak nem is említették, nem hogy külön hetet tartsanak. Hogy tanulnak ebben az intézményben a diákok?
Vagyis, mint a könyvből kiderül, sehogy sem tanulnak. Ez egy magán iskola, de az osztály fele épp, hogy átcsusszan év végén. Ez egy kicsit különös, nem? Ahogy az is, hogy a kémiatanár nem veszi észre, hogy a kedvenckéje mindig puskázik; vagyis igazából senki sem veszi észre, ha valaki puskázik. Pedig elég átlátszó trükkjeik vannak, és mindenki egy személyről másol. Ne akarja senki azt mondani, hogy egyik tanár se veszi észre, ha mindenki ilyen feltűnően csal.
Kedvenc idézet: "No comment." (Vérszemet kaptam, akárhányszor leírva láttam.)
Összességében:
Alapötlet: 5/4
Kivitelezés: 5/4
Szereplők: 5/2 (igen, szigorú vagyok)
