Mikor kiderül, hogy Dezt nem képes megölni az érintésével, a lány úgy dönt, hogy segít Kale-nek megkeresni a Kaszást, az egyetlen embert, akinek sikerült megszöknie a Denazenből.
Vélemény: Határozottan nem volt rossz, de nem is volt zökkenőmentes a viszonyunk.
Kezdjük rögtön a fekete levessel: egyre inkább gyűlölöm (erős szó, tudom; valójában csak falra mászom) a szerelmi háromszögeket; szinte üldözési mániám van tőlük: akármit olvasok, ezek a kis borzalmak ott vannak. Szóval azt hiszem besokaltam tőlük, és az, ami ebben a könyven volt, rátett erre jó pár lapáttal. Ha valaki el vna keseredve, de egyébként bimbózó románca van egy másik sráccal, muszáj neki az exéhez szaladni "vígasztalásért"?
Deznee Crosst, a főhősnőt kemény fából faragták, nem zuhan magába, csak amikor valaki olyan kerül veszélybe, akit szeret, de ilyenkor is megteszi, amire szükség van, hogy megmentse a barátait. Szeretem az ilyen erős karatereket; egyedül az Alex-elhajlása nem tetszett (meg a tény, hogy már az elején könnyedén megbízik Kaleben)
Kale egy gyilkos testébe zárt ártatlan; így lehetne legkönnyebben megfogalmazni, milyen is ő valójában. Neki minden új az érintéstől kezdve a reklámokon át a (BDB) DVD-ig. De emellett mondhatni hidegvérrel megöl bárkit, aki rátámad, vagy Dezt akarja bántani.
Alex volt számomra a legantipatikusabb karakter; az a személy, akit szerintem csak a szerelmi háromszög kedvéért alkottak meg. Egyértelműen az a szereplő, akinek az ember nem bocsájt meg, ha olyasmit követ el, mint ő a kötet végén.
Brandt amilyen kevés szerepet kapott, annál szimpatikusabb karakter volt: segített Deznek, amikor szükség volt rá, de végül túlságosan is beleélte magát a nyomozásba. Nem volt éppen bátor, fejjel a falnak típus, de amikor kellett, lehetett rá számítani. Az ő feltűnéseinek örültem a legjobban.
Aztán amit furcsállottam: hogyhogy ilyen sok a Hatos a városban? Ezt sohasem magyarázták meg, csak annyit vetetttek oda, hogy ez egyedi eset és ezért épül meg itt a Denazen. Hát ettől nem lettem okosabb.
Még van egy pár dolog, amivel szívesen kötözködnék (pl. Dez és Kale kapcsolatának gyors fejlődése; a főgonosz egysíkúsága - mármint csak azt tudjuk, hogy Marshall okos és gonosz, de semmit arról, hogy mitől lett ilyen, vagy mi történt közte és Sue közt a nyílvánvalón kívül), de azt hiszem ennyi elég a panaszkodásból, mert végső soron jól szórakoztam a könyv olvasása közben.
Kedvenc idézet: "Nagyot sóhajtottam. Ha egy magam korabeli sráccal kell a szexről beszélgetnem, abba én belehalok! A baseballos hasonlatok ebben az esetben nem működnének. Főleg, mert azt sem tudta, mi az a baseball."
Összsségében:
Alapötlet: 5/3 (sok ilyen jellegűvel találkozni mostanában, nem?)
Kivitelezés: 5/4
Szereplők: 5/5
