Alapok: (Spoilert tartalmaz az előző részekről, szóval csak óvatosan) A Tizenkettedik körzet pusztulása után Katniss és családja a Tizanharmadik körzet föld alatti városába menekül még 800 túlélővel együtt. Coinnak szüksége van Katnissre, hogy a felkelés jelképe legyen, de a lelkileg tönkretett lányt nehéz rávenni a Fecsegőposzáta-szerepre. Peeta a Kapitólium kezébe kerül, és TV adásaikhoz használják fel, mint háborút ellenző vezéregyéniség.
Katnisst azonban a videók csak meggyőzik, hogy a harcoknak folytatódniuk kell, hogy Panem megszabadulhasson a főváros uralmától, és a körzetek felszabaduljanak.
Vélemény: Ez az a kötet, ahol nagyon nehéz nem leírni, hogy mi fog történni, pedig tényleg nagyon izgalmas a cselekmény. Ott van az, hogy Peeta agyát kimosták (a felénél derül ki, szóval ez nem annyira a végkifejlet), és kényszerítették, hogy álljon a Kapitólium oldalára.
Katniss pedig nem tud igazán kamerák előtt szerpelni, most viszont kénytelen ellátni ezt a tisztet, miközben egyre inkább szétesik.
Finnicket itt is meg kell említeni, mert egyszerűen gyönyörűen van ábrázolva, ahogy csaknem beleőrül a tudatba, hogy Anniet a Kapitólium fagva tartja. Végre megismerhetjük a múltját is, ami engem enyhén földhöz vágott.
Prim Everdeen ebben a kötetben valódi szerepet kap. Korához képest gyorsan kellett felnőnie, és ő tartotta a lelket Katnissben.
Igazából annyi csodálatos szereplőt ismerhetünk meg a befelyező kötetben, hogy lehetetlen lenne mindannyiukról rendesen, annyit írni, mint azt megérdemlik.
Ebben a könyvben minden főbb karakter motivációja érthetőbbé válik, és épp az a szörnyű, hogy rájövünk: a háborút vívó felek talán nem is különböznek annyira. Szerintem Coin is volt olyan kegyetlen vezető, mint Snow.
Ami még nagyon tetszett, az az érzelmi kavalkád. Katniss nem tudja, melyik fiú felé húzza a szíve, de nem ez a fő kérdés. És éppen az a remek benne, hogy kijelenti, mind Peeta, mind Gale nélkül tudna élni. Érzelmi fronton ennél sokkal nagyobb hangsúly van talán a gyászon, a halál elfogadásán, mint a romantikus részeken.
A vége keserédes, de túl szirupos lett volna a teljes "Boldogan-élünk-míg-meg-nem-halunk" dolog ehhez a könyvhöz.
Kedvenc idézet: "– Miért tették? Miért támadtak haldokló emberekre? – kérdezem.
– Figyelmeztetésnek szánták. Rá akartak ijeszteni a sebesültekre, nehogy segítséget merjenek kérni – feleli Gale. – Az emberek, akikkel a kórházban találkoztál, feláldozhatók voltak. Legalábbis Snow annak tekintette őket. Hiszen ha a Kapitólium győz, mihez kezdene egy rakás sebesült, nyomorék és beteg rabszolgával?" (azt hiszem ez fejezi ki legjobban a háború következményeit)
Összességében:
Alapötlet: 5/5
Kivitelezés: 5/5
Szereplők: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése