Nem, ez nem rövidített olvasmány, nem is irodalmi elemzés, csak a véleményem egy műről amit olvastam. (Sőt, még a történet végét se mondom el. Össz-vissz 3 oldal az egész, szóval aki még nem tette, az olvassa el.)
Történet: Kis János alapjáraton egy jelentéktelen, mogorva ember, akit semmi sem érdekel a hasán kívül. Napszámban dolgozik, ahol igyekszik elzárkózni társaitól. Legnagyobb problémája, hogy sose lakik jól, mivel mindig "korpaciberét" eszik. A gazdájának lánya esküdni készül, így Sarudy, a földesúr meghívja minden napszámosát a lakodalomra. Kis János egy groteszk célt tűz ki maga elé: Ki akarja enni Sarudyt a vagyonából, ezért egész álló nap a lakodalomra készíti fel magát.
Magánvélemény: Nem hiába lett Móricz kötelező. Nem, nem azt állítom, hogy a kedvenc íróim közt szerepel, de az egyszerű, paraszti stílus azt az érzést kelti az emberben, hogy valóban a napszámosok közt van; mi magunk is látjuk az eseményeket. A naturalizmus itt még nem durva, mint a Szegény emberekben.
A végkifejlet nem rázott meg különösebben, Kis Jánost még csak nem is tudtam emberszámba venni, más szereplő pedig nem igazán tűnt fel. Összességében azért elmondja, amit kell, jelesen azt, hogy a nyomor mennyire kiöli az "embert" belőlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése