2013. január 15., kedd

Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló

Már napok óta halogatom ennek a kritikányk a megírását, mert lusta is vagyok, meg nem is tudom, mit mondhatnék.
Alapok: Tom Levennek van egy csodálatos találmánya, aminek tervrajzait ellopták tőle, sőt hazájában még a menyasszonya megölésével is vádolják.
Viszont Angliának szüksége van Levenre, ezért utána küldik a testvérét, aki úgy értesült, fivére a légiónál szolgál, így felkeresi Rozsdást, az egyetlen embert, akiről tudja, a légiótól szökött meg. A férfi megsajnálja a Kölyöknek nevezett egyént, és "részvénytársaságot" alapít társaival: Nagy Főnökkel, Főorvossal, Bunkóval és Piszkos Freddel, a kapitánnyal, hogy felkutassák Tom Levent, és a találmányáért járó pénz felét megkaphassák.
Vélemény: Jó könyv, igazi Rejtő, csak nem volt sok időm olvasni, így lassan haladtam vele. Kikapcsolódáshoz minden esetre tökéletes.
Szerettem, hogy mindegyik karakternek megvolt a háttere, ami általában becsületesebb és kellemesebb, de kevésbé szabad volt, mint a mostani hétköznapjaik. De persze itt is inkább a humoron van a hangsúly.
Rozsdás egy meglepően okos, szimpatikus szereplő, akit könnyen megkedvel az ember.
Az ifjabb Leven, vagyis Kölyök az elején nem volt olyan szimpatikus, mert hát, hogy is mondjam, végtelennek és nyápicnak tűnt, de a végén bizonyította rátermetségét; még ha csak rövid ideig is, de hős megmentő volt.
A részvénytársaság többi tagját (élükön Freddel, aki meglepően tiszta volt ebben a kötetben nevéhez képest) is megkedveltem.
A történet csavaros, tele nem várt meglepetéssel (kivéve mondjuk a Kölyök titka).
Kedvenc idézet: "Piszkos Fredről lemossák vezetéknevét." (5. fejezet címének egy része)
Összességében:
Alapötlet: 5/5
Kivitelezés: 5/5
Szereplők: 5/4 (oké, a Kölyök nem nőtt annyira a szívemhez, de ez inkább az én hibám, most mégis innen vonok le pontot. Igazságtalan vagyok.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése